Hatályos alapszabály

A Kínai Képmedicina Magyarországi Közhasznú Egyesülete

ALAPSZABÁLYA

- módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg -

Elhatározva a Kínai Képmedicina Magyarországi Közhasznú Egyesülete létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Kínai Képmedicina Magyarországi Közhasznú Egyesülete
2. Az egyesület rövidített elnevezései: KKME 
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Chinese Image Medicine Association of Hungary
4. Az egyesület rövidített idegen nyelvű elnevezése: CIMA Hungary
5. Az egyesület székhelye: 2621 Verőce, Erdész utca 2.
6. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

   - A Kínai Képmedicina és a Csung Jüan Csikung (Csung Jüan Csikung: A Csikung célja a test és a lélek energiáinak harmonizálása, és az egészség megőrzése. Csi- életenergiát jelent, a „-kung” munkát, erőfeszítést. A hosszú idő alatt több csikung irányzat alakult ki.  A Csung Jüan Csikungon kívül nincs más ismert rendszer, mely ennyire körbefogná az emberi létezés minden aspektusát-az oktatás, a fejleszéts, az önszabályozás, és a gyógyulás. A Csung Jüan Csikungról elmondható, hogy erősíti a testet, fejleszti a szellemet, és javítja az energiarendszert. A Csung Jüan Csikung rendszer egyik modulja a Kínai Képmedicina) módszereinek tanulmányozása, népszerűsítése, az egészség megőrzésében játszott szerepének terjesztése, ennek keretében oktatások, tanfolyamok, fórumok, konferenciák, gyakorlati tréningek és egyéb oktatási tevékenységek, továbbképzések biztosítása, megszervezése, lebonyolítása a tagok, pártoló tagok és más érdeklődők (nem tagok) részére.

   - A Kínai Képmedicina terapeuták és specialisták és Csung Jüan Csikung oktatók egymás közötti kapcsolattartás feltételeinek a kialakítása, valamint az Egyesületi tagok közötti tapasztalatcsere biztosítása úgy hazai, mint nemzetközi tekintetben. 

   - Kínai Képmedicina Oktató, Kutató és Gyógyító Központjának magyarországi létrehozása, üzemeltetése, fenntartása. A Kínai Képmedicina közérzetjavító- és jólétet eredményező (wellbeing) módszereinek oktatásához képző-, gyakorló és wellness központok kialakítása, üzemeltetés, fenntartása.

   - Csung Jüan Csikung oktató-, gyakorló- és elvonuló központok létrehozása, üzemeltetése és fenntartása.

   - A Kínai Képmedicina és a Csung Jüan Csikung módszerének magasabb szintű elsajátításának és megismerésének lehetővé tétele érdekében a Mingtang Alapítvány kutató, oktató, kulturális tevékenységének anyagi támogatása és a Mingtang Alapítvány által létrehozandó Biguan Kulturális Meditációs Központ létrehozásának és fenntartásának, üzemeltetésének anyagi támogatása. 

   - Xu Mingtang Professzor magyarországi oktatói tevékenységének támogatása. 

   - Az Egyesület céljának tekinti a Kínai Képmedicina és a Csung Jüan Csikung tudományosan megalapozott (evidence-based) szemléletének és módszerének képviseletét és népszerűbbé tételét Magyarországon, ennek keretében kiemelt feladatának tekinti a Kínai Képmedicina terapeuták és Kínai Képmedicina specialisták, valamint a Csung Jüan Csikung oktatók képzését és a Kínai Képmedicina, valamint a Csung Jüan Csikung módszerének magasabb szakmai és etikai alapokon való művelésének elősegítését. 

   - Kínai Képmedicina közérzetjavító és jólétet eredményező (wellbeing) módszertanának magyarországi adaptációja,  kidolgozása, az ismeretek átadásának megszervezése, szakmai-, információs kiadványok elkészítése, terjesztése

   - A Kínai Képmedicinával foglalkozó szakemberek, Csung Jüan Csikung oktatók számára etikai szabályokat dolgoz ki.

   - Az Egyesület folyamatos szakmai támogatást biztosít a tagjaiként nyilvántartott Kínai Képmedicina specialisták és terapeuták tevékenységéhez.

   - Az Egyesület folyamatos szakmai támogatást biztosít a regisztrált Csung Jüan Csikung oktatók tevékenységéhez és képviseli Magyarországon a Csung Jüan Csikung iskolát Xu Mingtang Nagymester jóváhagyásával.

   - A Kínai Képmedicina magyarországi felsőfokú, egyetemi képzésként, valamint természetgyógyászati szakképzésként való elfogadtatása. 

   - Egy európai Kínai Képmedicina terapeuta képzési program kialakítása. 

 

2. Az egyesület tevékenységei:

   2.1.  A Kínai Képmedicina Magyarországi Közhasznú Egyesülete a Xu Mingtang Professzor által használt Kínai Képmedicina és a Csung Jüan Csikung elvei és módszerei alapján működik.

   2.2. A Kínai Képmedicina módszereinek tanulmányozását, kutatását, fejlesztését és terjesztését szolgáló programok kidolgozása, azok megvalósításának segítése. A Csung Jüan Csikung gyakorlásának a hatásait tudományosan igazolható módon kívánjuk kutatni.

   2.3. A Kínai Képmedicina specialisták és oktatók munkájához szükséges szakmai és anyagi feltételek megteremtése.

   2.4. A Kínai Képmedicina közérzetjavító és jólétet eredményező (wellbeing) módszertanának magyarországi kidolgozása, az oktatásának megszervezése, szakkönyv és információs anyagok elkészítése

   2.5. A Csung Jüan Csikung oktatók munkájához szükséges szakmai és anyagi feltételek megteremtése.

   2.6. A Kínai Képmedicinával és a Csung Jüan Csikunggal kapcsolatos tanulmányok és tapasztalatok cseréjének támogatása, ideértve az anyagi támogatást is.

   2.7. Az egyesület a Kínai Képmedicina Közérzetjavító módszerek szakmai programjainak oktatásához felnőttképzési tanfolyamokat szervez egészségügyi szakemberek számára. Az oktatások, tanfolyamok, konferenciák, fórumok szervezése, megtartása, lebonyolítása egészségügyi szakemberek számára. 

   2.8. Az egyesület Kínai Képmedicina Közérzetjavító módszereinek oktatásához felnőttképzési tanfolyamokat szervez. Az oktatások, tanfolyamok, konferenciák, fórumok szervezése, megtartása, lebonyolítása a tagok, pártoló tagok és más érdeklődők vonatkozásában cél szerinti tevékenységnek minősül.

   2.9. Az egyesület stresszkezelési programja keretében Csung Jüan Csikung felnőttképzési tanfolyamokat szervez Az oktatások, tanfolyamok, konferenciák, fórumok szervezése, megtartása, lebonyolítása a tagok, pártoló tagok és más érdeklődők vonatkozásában cél szerinti tevékenységnek minősül.

   2.10. Az egyesület stresszkezelési programja keretében Csung Jüan Csikung akkreditált tanfolyamokat szervez oktatási és egészségügyi intézmények dolgozói számára.  Az oktatások, tanfolyamok, konferenciák, fórumok szervezése, megtartása, lebonyolítása a tagok, pártoló tagok és más érdeklődők vonatkozásában cél szerinti tevékenységnek minősül.

   2.11.Egyéb Kínai Képmedicina és Csung Jüan Csikung konferenciák, oktatások, tanfolyamok és fórumok rendszeres szervezése, megtartása, lebonyolítása. Az oktatások, tanfolyamok, konferenciák, fórumok szervezése, megtartása, lebonyolítása a tagok pártoló tagok vonatkozásában cél szerinti tevékenységnek minősül.

   2.12. Kezdeményezés – szakmai és anyagi - Segítség nyújtás Kínai Képmedicina tanfolyamok és más Kínai Képmedicinához és Csung Jüan Csikunghoz kapcsolódó egyéb események szervezésében és megvalósításában.

   2.13. A Kínai Képmedicináról és a Csung Jüan Csikungról szóló publikációk, tanulási útmutatók, könyvek, videók, hanganyagok készítése, terjesztése.

   2.14. A Kínai Képmedicina és a Csung Jüan Csikung, mint otthon használható önfejlesztő egészségmegőrző, betegséget megelőző módszernek és hozzá kapcsolódó oktatásnak a népszerűsítése.

   2.15. A Kínai Képmedicina oktatási programjának magyarországi kidolgozása, bevezetése és támogatása Xu Mingtang Professzor és a pekingi Kundawell Intézet iránymutatásai alapján.

   2.16. Együttműködés a Pekingben és más országokban működő Kínai Képmedicina Egyesületekkel, valamint a seattle-i Kínai Képmedicina Szövettséggel. (Chinese Image Medicine Federation).

   2.17. A Kínai Képmedicina terapeuták és specialisták szakmai kompetenciáinak, képzési és minősítési rendszerének magyarországi kidolgozása, adaptálása, képzések tartása, vizsgáztatás és a szaktudás megszerzését igazoló oklevél kiadása.

   2.18. A Csung Jüan Csikung oktatók szakmai kompetenciáinak, képzési és minősítési rendszerének magyarországi kidolgozása, adaptálása, képzések tartása, vizsgáztatás és a szaktudás megszerzését igazoló oklevél kiadása.

   2.19. Regiszter készítése és napra készen tartása az Egyesület, valamint a pekingi Kundawell Központ által kiképzett Kínai Képmedicina terapeutákról, specialistákról.

   2.20. Regiszter készítése és napra készen tartása az Egyesület, valamint a Nemzetközi Mingtang Alapítvány által kiképzett és regisztrált Csung Jüan Csikung oktatókról.

   2.21. A Kínai Képmedicina terapeuták és specialisták munkájának támogatása, valamint az általuk biztosított szolgáltatás minőségének nyomon követése, a Kínai Képmedicina szolgáltatást használók érdekeinek védelme.

   2.22. A Csun Jüan Csikung oktatók munkájának támogatása, valamint az általuk biztosított szolgáltatás minőségének nyomon követése, a Csung Jüan Csikung szolgáltatást használók érdekeinek védelme érdekében.

   2.23.Egyesületi Műhelyek valamint szakmai szupervízió keretében rendszeres fórumot teremt a jól bevált szakmai megoldások, és gyakorlat megosztásához és elterjesztéséhez a Kínai Képmedicina terapeuták és specialisták között, esetismertetések és megbeszélések révén.

   2.24. Egyesületi Műhelyek szervezése a Tagság és Csung Jüan Csikung gyakorlóknak, valamint szakmai szupervízió keretében rendszeres fórumot teremt a jól bevált szakmai megoldások, és gyakorlat megosztásához és elterjesztéséhez a Csung Jüan Csikung oktatók között, esetismertetések és megbeszélések révén. 

   2.25. A hiteles és szakszerű tájékoztatáson alapuló információs anyagokat dolgoz ki.

   2.26. Az Egyesületi céljainkat, tevékenységeinket, programjainkat, regisztrált Csung Jüan Csikung oktatókat és Kínai Képmedicina specialistákat az egyesület honlapján feltüntetjük a jogi szabályozásnak megfelelő módon.

   2.27. A Kínai Képmedicina módszerét alkalmazó specialisták és tanácsadók, valamint a Csung Jüan Csikung oktatók működésével kapcsolatos szakmai, jogi, etikai, marketing alapelvek lefektetése és megvalósulásának ellenőrzése.

   2.28. A kijevi Biguán Kulturális Központ létrehozásának támogatása az egyesület célja, annak érdekében, hogy egy közeli központ is létezzen, mely elérhető távolságban van a hazai Csung Jüan Csikung és a Kínai Képmedicina iránt érdeklődő személyek számára. A kijevi központot a Nemzetközi Mingtang Alapítvány hozza létre, így az egyesület céljának elérése az alapítvány támogatása által érhető el. Az egyesület a Nemzetközi MINGTANG Jótékonysági Alapítványt (idegen nyelvű elnevezése:International Charity Foundation MINGTANG, székhely: Ivan Franko utca, b. 42-3, Kijev, Ukrajna 01030, regisztrációs szám: 1 074 120 0000 007349, számla vezető bank:
   JSC CB Privatbank 1D HRUSHEVSKOHO STR., Kijev, 01001, Ukrajna, SWIFT kód: PBANUA2X, IBAN kód: UA7632064920000026002052669069) Nemzetközi Mingtang Alapítványt anyagilag támogatja, annak érdekében, hogy a Biguán Kulturális Meditációs  Központ kijevi székhellyel létrejöhessen, mely egy olyan intézmény, ahol a Csung Jüan Csikung és Kínai Képmedicina magas szintű oktatása és gyakorlása fog folyni, mely jelenleg csak Pekingben érhető el. A Biguan Központ létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az egyesület tagjainak elérhetőbb távolságban módjuk legyen a Csung Jüan Csikung és Kínai Képmedicina magas szintű gyakorlásának elsajátítására.

   2.29. Az Egyesület célja a módszer népszerűsítése, melynek érdekében anyagilag és tagjai, pártoló tagjai részvételével önkéntes tevékenységgel támogatja a Nemzetközi Mingtang Alapítványt (Nemzetközi „MINGTANG Jótékonysági Alapítvány, Cím: Ivan Franko Utca b. 42-3, Kijev, Ukrajna 01030 International Charity Foundation „MINGTANG”) az általa finanszírozott kutatások és kulturális jellegű programok megvalósítása érdekében.

   2.30. Xu Mingtang Professzor magyarországi oktatói tevékenységének az anyagi támogatása és a Kundawell Pekingi Gyógyító Intézet oktatónak magyarországi oktatói tevékenységének támogatása is az egyesület célja, figyelemmel arra, hogy ez is elősegíti a módszer népszerűsítését. A Kundawll Pekingi Gyógyító Intézet oktatói által Magyarországon folytatott oktatói tevékenység közvetett vagy közvetlen anyagi támogatása. A közvetett támogatás azon intézmény vagy az intézmény által létrehozott alapítvány, egyesület vagy egyéb szervezet célhoz kötött támogatásán, az Elnökség általjóváhagyott havi összegű anyagi támogatás jelent.

   2.31. Az egyesület céljának elérése érdekében pályázat útján ösztöndíjat, illetve támogatást nyújthat, díjat létesíthet, továbbá dönt annak odaítéléséről.

   2.32. Minden olyan tevékenység végzése és szolgáltatás nyújtása, mely az Egyesület alap- és közhasznú céljának elérését segíti és támogatja.

   2.33. Kínai Képmedicina Oktató, Kutató és Gyógyító Központjának létrehozását követően, közreműködés annak üzemeltetésében és fenntartásában.

   2.34. Anyagi támogatást nyújthat minden olyan tevékenység, személy vagy szervezet részére, amely az egyesület céljainak az eléréséhez jelentős és széles körben hasznosítható eredményt ígér.

   2.35. Kutatás-fejlesztési tevékenység végzése a Kínai Képmedicina magyarországi felsőfokú, egyetemi képzésként, valamint természetgyógyászati szakképzésként való elfogadtatásának elérése érdekében.

3. Az Egyesület közhasznú tevékenysége

   3.1. Az Egyesület – alkalmazva az egyesülési jogról és a közhasznú jogállásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34.§ (1) bekezdésében foglaltakat – az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

   

   3.2. Az egyesület tevékenységének ellátásával szolgálja a 3.1. pontban megjelölt közfeladatok teljesítését, ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

   3.3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 

   3.4. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 
2. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.
3. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.
4. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a saját maga által fenntartott nyilvános internetes honlapján, a www.zyq108.hu honlapon való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig a www.zyq108.hu internetes honlapján közzéteszi.

IV.

Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 3000 (háromezer)- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 1. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 1. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, a tagdíjat megfizeti, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, és megfelel az alábbi feltételeknek: 

   a. magánszemély tag esetén a Kínai Képmedicina képzésen legalább az 5.ös szintű képesítést elérte a Kundawell Intézet által meghatározott minősítési rendszer szerint és ezen képesítést igazolni tudja, 

   b. szervezet esetében képviselője vagy tagja a Kínai Képmedicina képzésen már legalább az 5-ös szintű képesítést megszerezte a Kundawell Intézet által meghatározott minősítési rendszer szerint és ezen képesítést igazolni tudja. 

   c. magánszemély tag esetén a Csung Jüan Csikung oktatói képzésen legalább a Csung Jüan Csikung 1-es szintű oktatói képesítést és jogosultságot igazoló oklevelet (ZY Qigong Instructor Instructor Certificate ) megszerezte a Xu Mingtang által meghatározott minősítési rendszer szerint, Xu Mingtang Nagymester azt aláírta és az érvényes képesítését igazolni tudja. Az oktatói oklevelet még Tamara Martinova, vezető oktató is aláírhatja. Ezen kívül feltétele még a tagságnak, hogy a regisztrált Csung Jüan Csikung oktatói státuszát a Nemzetközi  Mingtang Alapítvány évente visszaigazolja az egyesületünknek.

2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, tovább az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja és a Közgyűlés által megállapított éves vagyoni hozzájárulást legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig, évközben történő belépés esetén a belépést követő 30 napon belül megfizeti. 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolható módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
2. A pártoló tagsági jogviszony az egyesület web lapján elérhető elektronikus tagfelvételi kérelem kitöltésével és a vállalt fizetési kötelezettség (vagyoni hozzájárulás) megfizetésével jön létre. A pártoló tagsági jogviszony a fentieken felül a tagfelvételi kérelem Elnökséghez történő benyújtásával és a vállalt fizetési kötelezettség (vagyoni hozzájárulás) egyidejű megfizetésével is létrejön. 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

   a) a tag, pártoló tag kilépésével.

   b) a tag pártoló tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

   c) a tag, pártoló tag kizárásával. 

   d) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

2. A tagsági jogviszonyát a tag, pártoló tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, pártoló tagot, aki jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, így különösen, ha a három hónapnál régebben esedékes tagdíjat a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó írásbeli felszólításra sem fizeti be; illetőleg, ha az egyesület céljával, szellemiségével vagy alapszabályával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. 

   A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot, pártoló tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag, pártoló tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot az érintett tag részére a tagnyilvántartás szerinti (postai vagy elektronikus) címére el kell küldeni. 

   A kizárt tag, pártoló tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli Közgyűlést. A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal, pártoló taggal.

4. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Közgyűlése dönt.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

   a) az egyesület tevékenységében részt venni

   b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

   c) a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

   d) az egyesület irataiba betekinteni

   e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

   A tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.

   A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

2. A pártoló tag tisztségre nem választható, a Közgyűlésen szavazati jog nem illeti meg, egyebekben jogai megegyeznek a tagokéval. 

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

   a) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,

   b) köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni,

   c) köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani

   d) köteles nevét, lakcímét, e-mail címét  annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.

2. A pártoló tag köteles a vagyoni hozzájárulást megfizetni, a vagyoni hozzájárulás lehet eseti vagy éves is, a pártoló tag önkéntes elhatározása alapján a vagyoni hozzájárulást az előírt összegen felül, felajánlott összegben is teljesítheti, egyebekben a pártoló tag kötelezettségei megegyeznek a tagokéval. 

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

   a) Közgyűlés

   b) Elnökség

   c) Főtitkár

A Közgyűlés

2. A Közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlésen a tagok, a pártoló tagok és az Elnökség által meghívott személyek vehetnek részt. 

3. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

   a) az alapszabály módosítása;

   b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

   c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

   d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

   e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

   f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

   g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

   h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

   i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

5. A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

   A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. 

   A meghívóban jelezni kell, amennyiben a Közgyűlést a jelen Alapszabály XII. pontja szerinti videókonferenciás üléssel kívánják lefolytatni.

   A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább 30 perccel és legfeljebb 15 nappal követő időpontra hívják össze.

   A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

   A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

   Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6. Az Elnökség köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

   a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

   b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

   c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

   Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

   A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

   a) az egyesület nevét és székhelyét;

   b) a Közgyűlés helyét és idejét;

   c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

   d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

   e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

   A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét. 

   A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13. Az Elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. 

    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

    a) a megbízás időtartamának lejártával;

    b) visszahívással;

    c) lemondással;

    d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

    e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

    f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

    A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
16. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

17. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

    a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

    b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

    c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

    d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

18. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

19. Az egyesület vezető tisztségviselői:

    Az egyesület elnöke: Fuchs Krisztina Éva 

    Az Elnökség tagjai: Czeglédi István, Gara Katalin

    Az egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el.

    A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

    A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

20. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

    a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

    b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

    c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése; 

    d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

    e) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

    f) az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

    g) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

    h) a tagság, pártoló tagság nyilvántartása;

    i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

    j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

    k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

    l) a tag felvételéről való döntés.

    m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

    n) az egyesület szervezésében történő képzésekre, előadásokra felkért előadók díjazásáról az Elnökség az aktuális képzéssel kapcsolatosan dönt. 

21. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze. Az időpont, a hely és a tervezett napirend feltüntetését tartalmazó meghívót úgy kell megküldeni, hogy az az elnökségi tagok részére a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal megérkezzen. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.  Az elnökségi ülések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A meghívónak az elnökségi tag tagnyilvántartás szerinti címére történő elektronikus úton való elküldését megfelelően közöltnek kell tekinteni. 

    Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 

    Az Elnök köteles rendkívüli elnökségi ülést összehívni, ha azt legalább 2 elnökségi tag a napirend megjelölésével kezdeményezi. 

    Ha az Elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 

22. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

23. Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
24. Az Elnökség ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ilyen határozathozatalt az Elnök a határozat tervezetének az elnökségi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Az elnökségi tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnök részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, az Elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
25. A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. 

Főtitkár

26. A főtitkár az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó előkészítő, szervező és kapcsolattartási feladatokat ellátó, az Elnökség által választott, személy.

27. A főtitkár a feladatait az Elnökség utasítása alapján látja el.

    A főtitkárnak az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben javaslattételi joga van az Elnökség felé.

XI. 

Az írásbeli értesítések és nyilatkozatok megtételének módja

1. Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést, nyilatkozatot vagy igazolható módon történő közlést kíván meg az Egyesülettől, annak szervétől vagy tisztségviselőjétől, azt – amennyiben azt jogszabály kötelezően másként nem rendeli – a tagnyilvántartás szerinti értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel, a tagnyilvántartás szerinti elektronikus elérhetőségre (e-mail cím) megküldött elektronikus levéllel vagy személyesen, írásbeli átvételi nyilatkozat átvételével egyidejűleg kell közölni. Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést, nyilatkozatot vagy igazolható módon törtnő közlést kíván meg az Egyesület tagjától vagy az Egyesületbe belépni kívánó személytől, azt – amennyiben azt jogszabály kötelezően másként nem rendeli – az Egyesület honlapján feltüntetett értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel vagy az Egyesület honlapján feltüntetett elektronikus elérhetőségre (e-mail-cím) megküldött elektronikus levéllel kell közölni.
2. Amennyiben azt jogszabály kötelezően másként nem rendeli, az Egyesület, annak szerve vagy tisztségviselője, valamint az Egyesület tagja jognyilatkozatának elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a jognyilatkozatot tevő azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
3.  A postai küldeményként megküldött nyilatkozatot vagy értesítést a Ptk. 3:91. § (4) bekezdése szerinti időpontban, míg az elektronikus levelet a címzett elektronikus üzenetben történő visszaigazolásának kézhezvételekor, ennek hiányában az elküldéstől számított harmadik napon közöltnek kell tekinteni. A nyilatkozatnak a nyilatkozattevő azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

XII.

Videókonferenciás ülés

1. Az Elnökség kezdeményezésére a Közgyűlés, az Elnökség ülése, valamint az Egyesület más szervének ülése megtartható akként is, hogy az azon részvételre jogosultak tagságukból eredő jogaikat személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolják, feltéve, hogy a szavazati joggal rendelkezők azonosítása, valamint közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítható (a továbbiakban: videókonferenciás ülés). 
2. A Közgyűlés és az Elnökség ülés elektronikus hírközlő eszközök útján történő tartása esetén az Egyesület a nyilvánosságot úgy biztosítja, hogy aki az Egyesület honlapján közzétett meghívó alapján írásban jelzi az Elnökségnek a Közgyűlésen vagy az Elnökségi ülésen való részvételi szándékát, annak az Elnökség szavazási és hozzászólási lehetőség nélküli elektronikus kapcsolódási lehetőséget biztosít a videókonferenciás Közgyűléshez vagy az Elnökség üléséhez.
3. Azoknak a tagoknak, akik a Közgyűlésen, Elnökség ülésén, vagy az Egyesület más szervének ülésén személyesen kívánnak részt venni e szándékukat legalább öt nappal a videókonferenciás ülés napja előtt be kell jelenteniük az Elnökségnek. Mindazokat a tagokat, akik e szándékukról az Elnökséget határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján kívánnak részt venni. Videókonferenciás Közgyűlés nem tartható, ha az Egyesületnek a szavazatok legalább öt (5) százalékával rendelkező tagjai – az ok megjelölésével – írásban ez ellen, videókonferenciás Közgyűlés megtartása előtt legalább öt nappal tiltakoznak, és egyben kérik a Közgyűlés személyes jelenléttel történő megtartását. 
4. Videókonferenciás ülés kizárólag olyan elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartható meg, amelyek egyszerre közvetítik a résztvevők képét és hangját. Nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a résztvevők személyének megállapítását, beazonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt, továbbá nem alkalmazhatók olyan feltételek, amelyek valamely tag vagy a tagok meghatározott csoportja tekintetében hátrányos különbségtételt eredményeznek. 
5. A Videókonferenciás ülésén részt vevő tag bejelentkezésekor személyazonosságát az azt igazoló fényképes okmányának jól látható módon történő felmutatásával igazolja. A tagok szavazati jogukat a levezető elnök által meghatározott sorrendben, szóbeli nyilatkozatukkal gyakorolják. A szavazás eredményét a levezető elnök valamennyi tag nyilatkozatának elhangzása után szóban állapítja meg.
6. A videókonferenciás ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha az ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet – ha azt jogszabály máshogy nem rendeli – az ülés levezető elnöke aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is, továbbá a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.
7. Olyan kérdésben, amelyről az alapszabály szerint titkos szavazást kell tartani, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével csak abban az esetben hozható határozat, amennyiben annak során a szavazás titkossága is biztosítható. 

XIII.

Vegyes és záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Verőce, 2023. szeptember 25. napja

Alulírott, mint az Egyesület elnöke igazolom, hogy a Kínai Képmedicina Magyarországi Közhasznú Egyesülete Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az Alapszabály X./13-19., X./24., XII./2. pontjainak változására tekintettel került sor.

2023. szeptember. 26.